Tűz vagyok

Tűz vagyok.
Megégetem azt ki hozzám ér,
S lángolok dühömtől ha netán felébresztenek,
Félnek tőlem mert mogorva vagyok és,
Nehezen lohadok ha zaklatják láng lelkemet.

De mégis szükség van rám,
Mert ember nélkülem nem él,
lehetek lételem, vagy fagy
idején a puszta remény.
Lehetek nyugodt őselem is,
De gyilkolni is tudok házakat,
Imádkozhatnak előttem,
vagy sikolthatnak,
ha testem lángra kap.

Tűz vagyok csak, mégis több szerepre alkalmas,
Egy biztos: csak az érzelemtől égek,
Hisz a szerelem hideg lehelete zaklat.
De nem baj. Hadd váljak vízzé,
Hűtse le forró testem,
Hogy ne kelljen egy darab
parázsként végeznem.
....

Vámos Tibor írása