Nekünk Eb kell
(Ady Endre: Nekünk Mohács kell átirat)

Ha van Isten, most megkönyörült rajta:
Veréshez szokott fajta,
Ki a gólokat most furcsamód egyre,
Verte csak, verte, verte.

Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem:
Én magyarnak születtem.
A belga meccs végül bármit is hozott,
Hangunk így sem lett kopott.

Ha van Isten, földtől a fényes égig
Vitte a magyart végig.
Arról pedig már nincs semmi kétségünk,
Ez kezdet, nem a végünk.

Lénárth Ádám írása